#covidnapló5
2020.10.19 végre halljuk anyu hangját. Nem is nagyon tudjuk mit kérdezzünk. Mégsem mondhatjuk: „hogy tudtad kibírni?” Eltelik két hét is, mire az intenzív osztályról hosszabban tudunk beszélgetni… borzalom amit mesél, én nem bírtam volna. Biztosan nem.
Nehéz úgy, hogy kevés az ember, hogy áthelyezett nővérek vannak, hogy mindig más az orvos…
Beszélünk a jelenlegi kezelő orvossal minden második nap, hogy ne zavarjuk a gyógyítást. Kevesen vannak, mindig futnak és anyu állapota szerencsére javuló tendenciát mutat. Minden nap picit jobb. Már nem csak hajszállal.
Igaza volt, nagyon lassú a gyógyulás. Nagyon-nagyon, nagyon-nagyon lassú.
… több napig kell a hólyagot tornáztatni, hogy újra beinduljanak az ingerek és a katéter kivehető legyen.
… pár napig csak pépeset kap, hogy visszaálljon az emésztés
… a harmadik napon próbálják lábra állítani, de még nem megy… csaknem egy hét után sikerül a lábra állítás.
… egy hét után már érzi anyu, hogy a sok hét fekvéstől, már simul a bőre, hogy már bír mozogni, nem csak csont és bőr, az izmai is moccannak.
… a kanul nem hagyományos, hanem csillag alakú. volt, hogy 5 infúzió is be volt egyszerre kötve. a vénákban hematóma alakul ki, nem is kicsi…
Az infektológia nagyon jó hely – anyu szerint – az intenzívhez képest biztosan. Nagyon kedvesek a nővérek, akkor is, ha hulla fáradtak, ha több száz km-ről vannak a családjuktól elszakítva. Egyik nap egy négygyermekes anyuka volt átirányítva Szabolcs megyéből úgy, hogy előző este szóltak. És végig kedves volt.
Nincs már napi vérvétel, CT is csak hetente pár. Lehet mobilozni.
Sajnos a mellette lévő ágyon egy 80 feletti néni, aki már inkább nincs magánál, mint igen. Nem tudnak sokat tenni érte az orvosok. Egész nap, folyamatosan, megállás nélkül beszél. Éjjel is. Ugyanazt mantrázza órákig. Jó hangosan. Addig is nehéz kibírni, amíg telefonálunk, alig hallom anyut. El nem tudom képzelni milyen az 0-24-ben. A néni szívbeteg, erre jött a covid. De van az osztályon mindenféle, lutri, hogy kit mivel gyűr le.
2020.10.30 – jár ortopéd orvos is anyuhoz és gyógytornász is, mert ugye ne felejtsük el, hogy a műtött lába azért nem kapott egy hagyományos rehabilitációt. Megengedik, hogy picit sétáljon az erkélyen. Beülünk és rohanunk autóval az épülethez, hogy kiabáljunk neki egy nagy „Hajrá Mami!”-t. Könnyezve jövök el. Él, tényleg él, láttam!
2020.11.01. – mindenszentek napja
Hálát adok az égnek, hogy anyuért nem kell most gyertyát gyújtanunk.
Eltelt újabb 10 nap, mióta kijött az intenzívről. Még mindig 24 órás oxigénen van. Nagyon picit csökkentik, amit jól visel a szervezete.
A vérképe, amíg az intenzíven volt: botrány. Nem volt sor, ami ne lett volna „pluszos” vagy „mínuszos”. De nagyon sok volt a négy felkiáltójeles is… Mintha napról napra kevesebb lenne a kilengő érték.. de még most sem egy szép vérkép…
Nem hagy el a jókedvünk, nem sokára itthon lesz! Addig az a legjobb, ha bent gyógyul, minél jobb állapotban kerül ki, minél több ideje van a tüdejének rehabilitálódni. Kérdezzük mikor jöhet ki… mindig kérdezzük.
Mivel másfél hete tüntetés is volt és több nagy focimeccs is, így úgy saccolják, hogy az ottani fiatalok míg szétviszik a vírust, annak kell kb. 2-3 hét amíg letarolja akit szeretne (időseket mindenképp, de fiatalokat is). Szóval kb. akkorra kell a hely majd az újaknak…
Közben napról napra zárják le a környező országok magukat.
https://www.facebook.com/nemethbalazsvagyok/posts/152439019932055
Nálunk semmi. Hétfőn a gyerekeimnek is iskolába kell mennie – milyen alapon is tarthatnám itthon. Én tudom, de a fenntartó KLIKK nem enged. 250 óra IGAZOLT hiányzás esetén is évet kell ismételniük. A lányom 89 óránál jár, mert volt egy mini náthája (10 nap egyből) és volt egy karanténunk… egyenlőre az online oktatás senkinek sem engedélyezett. Lehet magántanuló vagy járjon be. Ennyi az alternatíva.
Van ismerős család, ahol a gyerek kiskorában folyamatosan tüdőbeteg volt, szeptember óta nem engedik. Vagy anyuka, aki már sokszor volt tüdőgyulladással intenzíven, ő sem engedi a 3 gyerekét, hogy hazahozza… mindkettőt megértem. Ők stresszelhetnek.
Igen, anyu sem lesz olyan állapotban, ha kiengedik, hogy bármilyen bacival, vírussal találkozzon. Újra karanténba vonulunk, legalább az első hetekre, hogy semmit se hozzunk haza. Egy nátha is igen komoly lenne neki. Mondjuk, ezt hivatalosan nem tehetjük meg… de majd csak kitalálunk valamit. Örülünk, hogy hazudnunk kell.
Nem látjuk még a protokolt, annyit tudunk, hogy sokat kell majd CT-re visszajárni. A Remdesivir, amit kapott, hivatalosan nem covid gyógyszer. Naponta módosulnak a kutatások eredményei… Október 6-án az Egyesült Államok elfogadta, mint gyógyszert. Október 7-én az EU felvásárolt belőle két kamionnyit. Október 8-án kapta anyu az első adagot. Október 9-én a WHO bejelentette, hogy nem hatásos, nem gyógyítja a covidot. Anyut azért megmentette… Alá is írattak vele ezer papírt, alá is írta abban az állapotban. Nincs olyan szerintem aki vitatkozni kezdene…
folyt. köv.
